Jelentem szőlő -bár két részletben, de- megmetszve, a leánderek az udvaron. Igaz, már szívem szerint rég kinnt lennének, de ugye az időjárás….
A telet hősiesen bírták, egyet kell visszavágnom, mert az úgy tűnik kiszáradt… Nem bírta a törődés nélküliséget, de remélem visszavágás után újra élet kerül belé.
Télen ugyanis ezek a növények nem bírják a hideget, viszonylag hűvös 5-10 fok körüli helyet kell keresni. Ez lehet pince, vagy bármi, a lényeg, hogy ne fagyjon, mert az egyenlő számukra a halállal… Nálunk az erre legalkalmasabb hely a kazánház/kamra, ahol minden van… Nem szándékozom részletezni, maradjunk annyiban, hogy minden… Itt évközben egyfajta rotálás van, a salgópolcokon és a fagyóládán kívül nincs semminek állandó helye, gyakorlatilag él és mozog a hely. Nos a leánderek ennek – a cseppet sem növénybarát – hatásnak kitéve élték “téli álmukat”, szóval nem csoda, hogy csak egyet kell visszavágnom… Sőt! Annyi magot hoztak ebben a vegetatív időszakban, hogy muszály leszek elvetni!
Igaz a leándert hajtásról szaporítjuk általában, mert gyorsabb és sikeresebb eredmény érhető el vele, de ennyi magot azért csúnya munka lenne kidobni… Szóval az idei év a szaporítás éve lesz! Még nem próbáltam egyik módszert sem, de ezen a nyáron mindkettőbe bele vágok!
Egyébként ilyenkor egy kis renoválás ráfér mindre, le kell vagdalni az elhalt részeket, leszedegetni a megsárgult leveleket. Azt mondják a laza, tápdús talajt szeretik, és augusztus közepéig kell őket tápoldatozni. Én egy jó kis granulátumot használok, de erre a szezonra még be kell szereznem, mellékelek képet, ha sikerült. A debreceni Auchan mellett van egy kertészet, ott vettem egyik évben az egyik leánderemet és nekem nagyon bevált. Papírforma szerint a fiatal töveket évente, az idősebbeket 3-4 évenként kell átültetni. Én ezt eddig nem nagyon forszíroztam, de szerintem az idén megteszem, csak akkor tettem másik földbe, ha kinőtte a régi helyét. Mivel írtam, hogy a tápanyagdús földet szereti, én általános virágföldet szoktam keverni valamilyen lassú lebomlású műtrágyával (a kertészetekben mindig akad aki segít) és a tápodattal locsolom.
Az erősen napos helyet kedveli, mivel mediterrán növény, én déli fekvésű helyre pakolom őket, ahol gyakorlatilag kora reggeltől délutánig éri őket a nap és délután-este locsolok, mikor levonult a nagy hőség. Minden nap csak tápoldatos vízzel, lehet ezért is bírják a gyűrődést olyan jól.
Nem vagyok nagy leánderes, de tény, hogy ez a növény “fertőz”! Ha szereztél belőle 1-2 pédányt, mind többet és többet szeretnél, soha nem elég! De ez nem csoda, mert gyönyörű és ha az elvirágzott részeket lecsípkeded róla, ontja az újabb és újabb színpompás virágokat.
Még egy nagyon fontos dolgot megjegyeznék! Minden része mérgező! Kisgyerekes családok, ahol a gyerek mindent a szájába vesz, csak óvatosan, odafigyeléssel. Mondjuk ezt én is csak még most olvastam, Pupikám meg már négy éves… Erre mondják azt hiszem, hogy “boldogak a lelki szegények…”
